A múlt heti időjárásra nem csak Amerikában, de talán a világon mindenhol emlékezni fognak.

Október 22-én a karibi térségben a meteorológusok észlelték, hogy a szélsebesség elérte a trópusi vihar fokozatát. Jamaica és Kuba után, a Bahamák érintésével október 29-én megérkezett a hurrikán az USA keleti partjára, New York városához. Napokig ezzel volt tele a sajtó itthon is, hát még Amerikában. A Facebookon egyre-másra találkoztam a tengerentúlon élő ismerősök, barátok helyzetjelentésével: nincs áram, víz alatt van a metróhálózat, gyakorlatilag katasztrófaállapotot hirdettek.

Mint anno nálunk, a vörösiszap-katasztrófa idején, az első sokk és az emberéletek mentése után a figyelem a környezet, a növények, az állatok felé irányul. A Sandy névre keresztelt természeti jelenség senkit sem kímélt. A The Brooklyn Papers beszámolója szerint New Yorkban a legnagyobb városi méhészetnek számító Brookly Grange 25 kaptárból álló, majd’ 1 millió méhet számláló méhészetét is a földdel tette egyenlővé a hurrikán. A cikk kihangsúlyozza, hogy a veszteség azért fájó igazán, mert a méhek egy genetikai tenyészprogram résztvevői voltak, melynek célja, hogy kifejezettem a városi élethez alkalmazkodó génállományú méhcsaládokat alakítsanak ki.

Az esemény sajnálatos. Az írást követő olvasói reakciók viszont elgondolkodtatók.

Bár a méhcsaládok mozgatása nem egyszerű feladat (aki vándoroltatott már méheket, tudja, miről beszélek), és egy átlagos pickuppal számolva, 25 kaptár elszállításához több fordulót is kell tenni. Ugyanakkor, napokkal a vihar előtt tudni lehetett az érkezéséről. Volt idő a házakat felkészíteni a szélre, az áramkimaradásra, a háziállatokat bemenekíteni lakásba, gondoskodni az óvintézkedésekről. Furcsa, hogy nem jutott eszükbe a méheket biztonságos helyre szállítani.

A tulajdonosok felett ítélkezni persze nem lehet. Ki tudja, mi hogyan reagáltunk volna az adott körülmények között? Ha a családunk menekítése és a méhek között kell választani, egyértelmű, hogy melyik mellett voksolnánk. Bizonyára számtalan dolog foglalkoztatta az embereket azokban a napokban.

Nos, a vihar elmúlt, az élet pedig megy tovább.